Hová rejtették az Istenek az igazságot?

Valamikor minden ember félisten volt, aki a földön élt, de mivel az ember oly sok bűnt követett el, a legnagyobb isten eldöntötte, hogy meg fogja büntetni. Megfosztja az igazságtól, amely a belsejében van és elrejti azt egy olyan helyre, ahol soha nem találja meg.
- Rejtsük el az igazságot a föld mélyébe!- mondták a többiek.
- Nem- mondta a legnagyobb isten-, az nem lesz jó, mert az ember le fog ásni a föld mélyére és megtalálja.
- Akkor süllyesszük el az óceán mélyére- mondták.
- Az sem jó- mondta megint a legnagyobb isten-, mert az ember megtanulja, hogyan merüljön le az óceán mélyére, és ott megtalálja.
- Rejtsük el a legmagasabb hegyen-mondták akkor a többiek.
- Nem jó- mondta harmadszor is a legnagyobb isten-, mert egy napon az ember majd felmászik a föld összes hegyére és megint megszerzi az isteni igazságot.
- Akkor nem tudjuk, hol rejtsük el, nem ismerünk olyan helyet, ahol az ember nem találja meg- mondták a kisebb istenek. És szólt akkor a legnagyobb isten:
- Rejtsétek el magában az emberben. Soha nem fog arra gondolni, hogy ott keresse.
És így is tettek. Minden emberben ott van elrejtve az isteni igazság. Azóta az ember bejárta a földet, leszállt az óceán mélyére, felmászott a legmagasabb hegyekre is, kereste (sőt még ma is keresi), mi az, ami igazán boldoggá tehetné- pedig az egész idő alatt ott volt benne.

Hindu mese